JATO: A TOYOTA A LEGTISZTÁBB MAINSTREAM AUTÓMÁKRA
A mértékadó JATO tanulmánya a szerint 2017-ben összesített európai eladásaira vetítve ismét a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott, környezetbarát hibrid elektromos modelljeiről ismert Toyota érte el a legalacsonyabb átlagos károsanyagkibocsátást a mainstream márkák között, 101,2 g/km-es értékkel. Európai szinten egyébiránt a 110-130 g/km flottaszintű CO₂-kibocsátású márkák tették ki a 2017-es európai újautó-piac 73 százalékát.
Tavaly az Európában értékesített autók túlnyomó részének átlagos CO₂-kibocsátása 110 és 130 g/km érték közé esett. A mainstream márkák között 101,2 g/km-es értékkel a Toyota végzett az első helyen, de valamennyi márkát figyelembe véve is csak a Tesla és a Smart tudta beelőzni a környezetbarát japán márkát. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a Tesla európai (és világszintű) eladásai egyelőre egészen marginálisak, míg a Smart csupán a kisautó szegmensben képviselteti magát, azon márkák közül tehát, akik a piac valamennyi szegmensét lefedik, a kisautóktól az áruszállítókig, kimagaslóan a Toyota bizonyult a legzöldebbnek.
A JATO adatai szerint az európai piac 50 legnagyobb eladásokat produkáló márkája közül 21-nek is javult a flottaszintű emissziója, az ismét az élen végző Toyota például 2,7 g/km-el csökkentette átlagos kibocsátását. A JATO közleménye kiemeli, hogy a Toyota kimagaslóan jó szereplése az eladásaiban egyre növekvő súlyú hibrid elektromos autók szárnyaló értékesítésének köszönhető, amelyek tavaly a Toyota európai eladásainak 39%-át tették ki (nem mellesleg a technológiát jegyző és annak fejlesztésében versenytásaival szemben évtizedes előnnyel bíró japán márka kínálja a tömeggyártók között a piac legszélesebb hibrid modellportfólióját). A Toyotát egyébiránt francia márkák követik a listán, majd a Suzuki és a Kia következik, amelyek – ugyancsak hibrid modelljeik sikerének köszönhetően – szintén jó évet zártak.
A JATO elemzése arra is kitér, hogy hibrid elektromos modelljeinek köszönhetően a Toyota prémium márkája, a Lexus tavaly is megelőzte német vetélytársait: a japán gyártó teljes értékesítésének 94 százalékát a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben, károsanyagkibocsátás és fogyasztásmentesen közlekedő hibridek tették ki a 23 legfontosabb európai piacon.
„Talán sosem volt ennyire aktuális az autók károsanyagkibocsátás-csökkentésének kérdése, mint most. Közismert, hogy hazánk előtt is komoly feladat áll a légszennyezettségi adatok csökkentése terén, ám mindennél kijózanítóbb a WHO (Egészségügyi Világszervezet) friss jelentése, amely szerint a világon 10 emberből 9 súlyosan szennyezett levegőt lélegzik be, ami éves szinten világszerte 7 millió (a Transportenvironment becslése szerint Európában 400.000) áldozatot követel.” – fogalmaz Varga Zsombor, a környezetbarát hibrid elektromos modelljeiről ismert Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációs vezetője.
„Természetesen a levegőbe kerülő károsanyagok csupán egy részéért felelős a közúti közlekedés, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavaly decemberi jelentése szerint ugyanakkor ez egyáltalán nem elhanyagolható: a szén-dioxid esetén eléri a 20%-ot, a halmozottan egészségkárosító szálló por (PM10 és PM2,5) esetén a 10%-ot, az illékony szerves vegyületek esetén (NMVOC) a 7,3%-ot, a szmogért és savasesőkért nagymértékben felelős nitrogén oxidok (NOx) esetén pedig a megdöbbentő 30%-ot. A WHO több cikkben is idézett friss jelentése pedig rámutat arra, hogy az évi 7 millió a légszennyezettségnek betudható halálesetből 4,2 millió a külső levegő szennyezettségének számlájára írható, és a nem fertőző betegségek kialakulásában is jelentős szerepe van a szennyezett levegőnek: a szívproblémák 24 százaléka, az agyvérzések negyede, a tüdőproblémák 43 százaléka és a tüdőrák kialakulásának 29 százaléka a légszennyezettség számlájára írható.” – hívja fel a figyelmet a szakember.
„Éppen ezért rendkívül sok múlik azon, hogy milyen gyorsan képes az autóipar megfelelni a károsanyagkibocsátás csökkentés egyre sürgetőbb kihívásának, amelynek tekintélyes részéért a kedvező fogyasztás miatt ugyan alacsonyabb CO2-kibocsátást ígérő, de cserébe sokkal több, az emberi egészségre halmozottan káros szálló por és nitrogén oxid kibocsátást produkáló dízel technológia felel. A Toyota és a Lexus igyekszik példát mutatni: személyautó kínálatunkban már ma sem szerepelnek dízelek, európai értékesítéseink meghatározó részét (a Toyota esetében 39%, a Lexus eseténen pedig 94%) már most is a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben, károsanyagkibocsátás mentesen közlekedő hibrid elektromos autók teszik ki, 2025-re pedig egyetlen olyan autó sem szerepel majd a modellkínálatunkban, amelyhez ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtás (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos). Jóllehet ma Európában 16 modellel a Toyota és a Lexus kínálja a piac legszélesebb hibrid elektromos modellportfólióját, a piacon 21 gyártó 89 részben vagy teljesen elektromos modellje érhető el, így mind a magánügyfelek, mind a vállalati flottafelhasználók, vagy épp a közbeszerzések számára bőven nyílik lehetőség a környezetbarát, és nem mellesleg a dízel autóknál határozottan alacsonyabb üzemben tartási költségeket és jobb maradványértéket kínáló zöld autók választására. A WHO jelentésének ismeretében pedig véleményem szerint ma már egyetlen tudatos és felelős újautó vásárló sem engedheti meg magának, hogy saját és gyermekei, embertásai érdekében ne mérlegelje a környezetvédelmi és légszennyezettségi szempontokat.” – teszi hozzá Varga Zsombor.
altagos_CO2_kibocsatas_markankent_Europaban
mainstream_markak_rangsora_CO2_kibocsatas_szerint_2017
Cikk megosztása
