A VÁLLALATI FLOTTAVÁSÁRLÁSOK ALAPJÁBAN HATÁROZZÁK MEG AZ ÚJAUTÓ PIAC ZÖLDÜLÉSÉT

A JATO 23 európai piacra vonatkozó forgalomba helyezési adataiból kiderül, hogy az európai járműértékesítés több mint fele vállalatok részére történik: tavaly a flottaértékesítések során Európában eladott összesen 8,35 millió darab autó a kontinens újautóértékesítéseinek 56%-át tette ki. A cégekre vonatkozó adókedvezmények, illetve a magántulajdonlással járó kötöttségek hiánya miatt a cégek nevére történő vásárlás számos európai piacon örvend nagy népszerűségnek. Magyarország a JATO adatai szerint Európa egyik leginkább a vállalati értékesítések által dominált újautópiaca volt tavaly. Éppen ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a vállalati flották beszerzései meghatározó hatással vannak az újautópiac zöldülésére európai és hazai szinten egyaránt.

Tavaly nyolc európai országban is a céges járművásárlások tették ki az összértékesítés több mint kétharmadát. E tekintetben Litvánia áll az első helyen, ahol az összes új autó közel 76 százalékát cégek nevére regisztrálták – ebbe beletartozik az önregisztráció is. Ennek oka részben a Modus Group – a litván székhelyű, Európában egyre jelentősebbnek számító CityBee autómegosztó tulajdonosának – erőteljes jelenléte. Emellett a céges járművásárlások aránya további 11 piacon emelkedett, legerőteljesebben Finnországban, ahol az előző évi 67 százalékhoz képest 2018-ban már 71 százalékra nőtt, többek között a mobiltelefon alapú mobilitás térnyerésének köszönhetően. Finnország erősen elkötelezett az olyan alternatív mobilitási megoldások bevezetése mellett, mint az autómegosztás, a fuvarrendelés és az előfizetéses szolgáltatások. A mobilitási kínálatukat bővíteni kívánó cégek egyre gyakrabban alkalmazzák a járműlízinget is.
A flottaértékesítés súlya a prémium márkák esetében jellemzően magasabb, hiszen ezeket az autókat nem ritkán vállalati közép- és felsővezetők használják juttatási csomagjuk részeként. Érdekesség, hogy a JATO adatai szerint Magyarország 75%-os flottaaránnyal Európa második ’legflottásabb’ piaca volt tavaly, a Datahouse ugyanakkor ennél alacsonyabb, 63,3%-os flottaarányról számol be idehaza 2018-ban, az azonban elvitathatatlan, hogy nálunk is továbbra is a flottaértékesítések dominálják az újautóeladásokat. Az idei év első 5 hónapjában a Datahouse szerint egyébiránt ez az arány tovább erősödve 65,3%-ra nőtt Magyarországon.

Nem kis mértékben a tudatos flottapiaci szereplőknek köszönhetően a dízelautók piaci részesedése 2001 óta most a legalacsonyabb Európában
Az európai autóipar egyik legfontosabb fejleménye tavaly a dízel személyautók népszerűségének további komoly visszaesése volt. A 2015 szeptemberében kirobbant dízelbotrány hatásait fokozták az ennek nyomán számos európai nagyváros által tervezett, a dízel autókra vonatkozóan bevezetni kívánt korlátozások, amelyek megnehezítik a dízel autók maradványértékének kalkulációját. Ha a dízelek 2017-es piaci forgalmának csökkenését rendkívülinek tekintjük, 2018 és az idei év során egyenesen szabadesésről beszélhetünk: a dízelek 36%-os 2018-as piaci részesedése az idei év első negyedévében még tovább, 33%-ra zsugorodott, ami a legalacsonyabb eredmény 2001 óta, amikor a dízelmotorok megkezdték térhódításukat. Mindössze négy év alatt a 2015-ben 51%-al a legnépszerűbbnek számító üzemmód iránti kereslet a 18 évvel azelőtti szintre esett vissza. Még drámaibb képet kapunk, ha a múlt év piaci részesedését a 2011-es rekordévvel hasonlítjuk össze, amikor az Európában regisztrált autók 55%-át dízelek tették ki. Ha nem százalékosan, hanem az eladott autók abszolút darabszámát tekintve vizsgáljuk az értékesítéseket, ugyanezt a megállapítást tehetjük: 2018-ban 5,59 millió új dízelautót regisztráltak a kontinensen, ami a legalacsonyabb 2001 óta, amikor 5,44 millió dízeljármű talált gazdára. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a haszongépjárművek kivételével, ahol a legújabb generációs dízelmotorok még ma is a legjobb alternatívát kínálják (amíg ott is teret nem hódítanak a részben vagy teljesen elektromos hajtásláncok, azaz a hibrid, plug-in hibrid, akkumulátoros és hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók) az európai flotta és magánvásárók már alig keresik a dízeleket. A személyautók között egyedül a prémium autók között tartják még magukat ideig-óráig (iparági elemzők szerint a kifejlesztésükre fordított összegek megtérüléséig) a dízel meghajtású autók: a tavaly a legtöbb dízelautót forgalmazó első tíz márka közül nyolc prémium autómárka volt, amelyek összeladásának több mint felét tették ki a dízelek. Üdítő kivételt a prémium szegmensben a jelenleg az Európában még csupán marginális értékesítéseket produkáló Tesla, és a vele szemben erős európai prémium piaci szereplőnek számító Lexus produkál: a két márka kínálatában egyáltalán nem szerepelnek dízelek, és míg előbbi 100%-ban akkumulátoros elektromos, addig utóbbi 80%-ban (Magyarországon 99%-ban) hibrid elektromos autókat ad el. Jól látható tehát, hogy a vállalati felsővezetők körében (a prémium márkák eladásainak túlnyomó részét ugyanis a flottaértékesítések teszik ki) komoly szemléletváltásra van szükség, amely felgyorsíthatja a piac további zöldülését.
Pozitív hír mindazonáltal, hogy az Európában forgalmazott 83 autómárka közül mindössze 3 esetében nőtt a dízelek részaránya. Az 5 márka, amely 2019 első negyedévében eladásaiban a legalacsonyabb dízel aránnyal büszkélkedhetett, a Tesla (0%), a Smart (0%), a Lancia, a Suzuki és a Toyota volt. A JATO elemzői szerint ugyanakkor az európai dízel értékesítések 2019-ben is folytatódó csökkenése már nem a dízelválságnak és a dízel autókat potenciálisan sújtó korlátozásoknak, hanem a hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók előretörésének köszönhető. Ezek kínálata ugyanis gyorsan bővül, ráadásul határozottan vonzó alternatívát jelentenek. Más kérdés, hogy a több mint 20 autómárka közül, amely jelenleg Európában összesen több mint 90 részben vagy teljesen elektromos hajtású modellt kínál, mindössze három olyan márka van, amelynek európai értékesítéseit meghatározó mértékben az alternatív hajtású modellek teszik ki, ezek a Tesla (100%), Lexus (80%) és a Toyota (45%).

Rekordszinten az alternatív hajtású autók értékesítése – ám még mindig nem elég
A 2018-ban Európában értékesített 15,6 millió új autóból (ez a 16,02 millióval abszolút csúcsot jelentő 2007 óta a legjobb eredmény) minden korábbinál magasabb, 6,1%-os arányt képviseltek az alternatív hajtású autók (2017-ben ez még csak 4,8% volt). A hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók 945.000 darabos rekordszintű értékesítéseiben nagy szerepet játszottak a környezettudatos vállalati flották beszerzései. Az előremutató eredményekhez komolyan hozzájárult a világ legnagyobb multinacionális vállalatait tömörítő EV100 elnevezésű kezdeményezés, amelynek keretében a vezető vállalatok elkötelezték magukat amellett, hogy 2020-ra vállalati flottájuk 25%-át, 2025-re 50%-át, 2030-ra pedig 100%-át tegyék ki a részben vagy teljesen elektromos autók. Az alternatív hajtású autók térnyerése azóta is gyorsuló ütemben zajlik (idén már az európai új autó eladások 6,9%-át tették ki) az ígéretes és látványos növekedés mellett ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet egy aggasztó tendenciára is. A dízel személyautóktól elforduló flották és magánvásárlók csupán egy része váltott ugyanis részben, vagy teljesen elektromos hajtásra, a többiek a benzin hajtás mellett döntöttek ez pedig az európai újautó értékesítés flottaszíntű CO2-kibocsátás növekedéséhez vezetett. 2018-ban majdnem egymillióval több vásárló döntött benzinüzemű autó mellett Európában, mint 2017-ben, míg az alternatív hajtású autók ’csupán’ 200.000-rel több eladott példánnyal büszkélkedhettek az előző évhez képest. Amit tehát megnyerünk az egészségkárosító NOx-kibocsátás csökkentésével, elveszítjük az üvegházhatású CO2-kibocsátás növelésével. Tíz év alatt ugyan igen jelentős volt az alternatív üzemű autók térhódítása, hiszen 2008-ban még csak az összes regisztrált gépkocsi 0,5 százalékát tették ki, a jelek szerint azonban ez a bővülési ütem sem elégendő.

A vállalati flották hozhatják el az igai zöld áttörést
Az, hogy a dízeltől elforduló személyautóvásárlók közül ötször annyian döntenek a benzines, mint a részben vagy teljesen elektromos hajtás mellett, több okra vezethető vissza. Ezek egyike a kínálat szűkössége: hiába kapható Európában több mint 20 gyártó több mint 90 alternatív hajtású modellje (azaz elviekben bőven volna miből választani), ezen autók elérhetősége jellemzően elég korlátozott, és legtöbbjük a magasabb árfekvésű szegmenseket fedi le. Egyetlen olyan autógyártó van, amely két márkájával gyakorlatilag valamennyi személyautó szegmenst lefed környezetbarát hibrid elektromos kínálatával, ez pedig nem más, mint a Toyota: a városi kisautó Toyota Yaristól a Lexus LC szupersportkupéig terjedő, 20 modellből álló hibrid portfólióban gyakorlatilag minden járműkategóriában és árfekvésben találthat magának megfelelő autót a zöld választásban gondolkodó magánvásárló vagy épp vállalati ügyfél. A vállalati flottabeszerzések tekintetében egyébiránt kiemelten fontos, hogy egy-egy márka teljes zöld kínálattal rendelkezzen, számos vállalat ugyanis még az úgynevezett user-chooser flották esetében is igyekszik a megrendelhető autók körét egy márka vagy egy autógyártó modelljeire meghatározni, a homogén vállalati arculat érdekében. A hagyományos flották esetében pedig sokszor teljesen magától értetődő egyetlen márkából beszerezi az autókat, a felsővezetői autók esetében bevonva az adott gyártó prémium márkáját. A másik ok, hogy még mindig sokan vannak (a vállalatok között is), akik csak most ismerkednek az alternatív hajtásokkal, és nem feltétlenül ismerik a hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók jellemzőit, és a köztük lévő különbséget.
Az eladási számokból egyértelműen kiviláglik, hogy a környezettudatos magánvásárlók és vállalati flották számára továbbra is elsődlegesen fontos szempont a praktikum, ezért a legtöbben a külső töltést nem igénylő, azaz öntöltő hibrid elektromos autók mellett teszi le a voksukat. Ez a két tény, a széles környezetbarát modellpaletta és a praktikus zöld autók iránti igény megmagyarázza az európai szinten mára 45%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 80%-ban hibrideket eladó Lexus szárnyalását. Jól tetten érhető ez a két korábban kifejezetten a magánvásárlók által preferált márka flottapiaci sikereiben is. Ha csak a hazai piacot nézzük, az év első 5 hónapjában a Toyota magyarországi eladásaiban a flották részaránya 59,6%-ra, a Lexus esetében pedig 68,5%-ra nőtt (a piaci átlag 65,3% volt, a Lexus közvetlen versenytársainak számító prémium márkák esetében pedig 80% fölött volt). Érdekes folyamat ez, hiszen a legtöbb márka a flottaeladásoknál jóval profitábilisabb magánvásárlások arányának növelésére törekszik, a hazai részben- vagy teljesen elektromos értékesítések négyötödét jegyző két márka ugyanakkor utóbbiban továbbra is páratlanul erős, miközben a flottapiacon is komoly előretörést könyvelhetett el.
A korábbiakból mindenesetre jól körvonalazódik, hogy az európai és hazai autóértékesítések zömét jegyző flották tehetnek a legtöbbet a piac zöldüléséért: egyrészt azzal, hogy a flottaértékesítések dominálta prémium szegmensben (aza a felsővezetői autók kategóriájában) is elfelejtik a dízeleket, másrészt azzal, hogy nem csupán dízel, de benzines beszerzéseik helyett is mind nagyobb arányban a részben vagy teljesen elektromos hajtások valamelyikét választják - jó eséllyel a jelenleg legpraktikusabbnak számító öntöltő hibrid elektromos változatot. A vállalati flották zöld elköteleződése ráadásul multiplikatív hatással bír az autóállomány zöldülésére. Miután a flották jellemzően csak 3-5 évig használnak egy autót (azaz a magánvásárlóknál kétszer-háromszor gyakrabban cserélnek autót), az ő általuk használt modellek sokkal hamarabb megjelennek a használtautó piacon, egyre több környezetszennyező autót kiváltva. Az alternatív meghajtások, ezen belüli is az öntöltő hibridek melletti elköteleződés ráadásul az imázs szempontok mellett anyagilag is jó döntés a vállalatok számára: a hibridekre jellemző magas maradványérték és alacsony fogyasztás és üzemben tartási költség (egy hibridben ötször kevesebb alkatrész van mint egy dízelben, nincs mi elromoljon, és még a fékbetétek is lassabban kopnak) egyértelműen racionális választássá teszi a zöld autókat.