EGY SOR SEGÍTŐ ROBOTTAL KÉSZÜL A 2020-AS TOKIÓI OLIMPIÁRA A TOYOTA
A jelek szerint Japán célul tűzte ki, hogy a 2020-as Tokiói Olimpiai Játékok során épp úgy ámulatba ejtse a világot, ahogyan azt 1964-ben a Sinkanszen gyorsvasút hálózat révén tette, ebben pedig kiváló partnerre lelt a világ leginnovatívabb és legzöldebb autógyártójának tartott Toyotában, az olimpiai és paralimpiai mozgalom hívatalos mobilitási parnerében (nem mellesleg a MOB platina fokozatú támogatójában). Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a Tokiói Olimpia idejére hadrendbe állnak a tömegközlekedést megreformáló, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás Toyota buszok, az olimpiai lángot pedig a tervek szerint a világ első, és szintén a Toyota által fejlesztett repülő autójáról gyújtják majd meg. A napokban bejelentett robot projekt ugyanakkor sokak szerint az Olimpia történetének legelőremutatóbb újítása.
A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójaként, a környezetbarát hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás meghajtások vezető fejlesztőjenként nem kell bemutatni a Toyotát. Az talán ugyanakkor még mindig kevésbé széles körben ismert, hogy a vállalat, amely jövőképében több, mint egy évtizede nem autógyártóként hanem mobilitási szolgáltatóként határozta meg magát, a robotika és a mesterséges intelligencia területét érintő kutatások tekintetében is vezető fejlesztőnek számít. Ez pedig nem csupán a vállalat fejlett önvezető autó technológiában ölt testet, hanem a robotika ipari és gyártástechnológiai felhasználása mellett a Toyota már most is számos embereket segítő és rehabilitációs robotot, de még társalkodó robotot is kínál.
Mindezek ismeretében már érthető, hogy amikor a 2020-as Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékok (Tokyo 2020) Szervezőbizottsága néhány nappal ezelőtt bejelentette az úgynevezett Tokyo 2020 Robot Project elnevezésű program beindítását, abban is alapvető szerepet szánt a Toyotának. A projekt egyike azoknak, amelynek célja, hogy a 2020-as olimpia a látogatók számára a leginnovatívabb, és legjobb kiszolgálást nyújtó, felejthetetlen rendezvény legyen. A Tokyo 2020 Robot Project robotikai szakértőit a Japán Kabinet Titkársága, az Oktatásügyi, a Kulturális, a Sportért felelős, a Tudományért és Technológiáért felelős, a Gazdasági, a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a tokiói városvezetés, a Panasonic, a Toyota és a Tokyo 2020 támogatja.
A 2020-as Tokiói Olimpia nézőinek kényelmét nagymértékben növelik majd a Toyota által fejlesztett, embert, illetve szállítást támogató robotok (Human Support Robot, Delivery Support Robot). A robotok a kerekes székes nézőknek segítenek majd az olimpiai stadion területén. Feladatuk közé tartozik majd például, hogy ételt szolgáljanak fel, odavezessék az embereket az ülőhelyükhöz, illetve információt adjanak az éppen zajló eseményekről.
A Panasonic által fejlesztett „segítő öltözeteket” (Power Assist Suit) pedig a rendezvények backstage területein, az olimpiai és a paralimpiai faluban használják majd. Ezeknek a segítségével könnyebb lesz olyan nagy terheket rakodni, mint például az élelmiszer, az italok, vagy éppen az összegyűlt szemét. Így az ott dolgozók terhelése csökken, miközben egészségesebb, biztonságosabb munkakörnyezetben dolgozhatnak. Az említett öltözékeket a reptereken is tudják használni az érkező sportolók csomagjainak buszra rakodásánál.
Más feladatokat végző robotok is készültek, amelyek hasznosak lesznek az Olimpiai Játékok során, ezek tevékenységi köréről később várható információ. Mindent összevetve a robottechnológia biztonságosabbá és egyenletesebbé teszi az olimpia lebonyolítását. Habár a robotokat csak bizonyos meghatározott szerepekben alkalmazzák, használatuk mégis megmutatja, milyen lehetőségeket tudnak nyújtani a mindennapi életben.
„A 2020-as Tokiói Olimpia kiváló alkalom arra, hogy megmutassuk a japán robottechnológia eredményeit. Ez a projekt nem pusztán a robotok bemutatásáról szól, de arról is, hogy mindenki valós élethelyzetekben lássa, milyen gyakorlati módon tudják segíteni a robotok az embereket. Így a 2020-as Tokiói Olimpia nemcsak a sportesemények miatt lesz izgalmas, hanem attól is, hogy az új robottechnológiával itt találkozhatnak az emberek.” – véli Hirohisa Hirukawa, a Tokyo 2020 Robot Project vezetője.
”Vállalatunk Japánban az első világszintű paralimpiai partner. Célunk, hogy eszközeink és megoldásaink segítségével hozzájáruljunk a 2020-as Tokiói Olimpia sikeréhez. Szilárdan hisszük, hogy robottechnológiánk – beleértve a támogatói együttműködésünk részét képező rásegítő öltözéket – az emberek, és a társadalom számára is hasznos lesz, és egyben fontos örökség is, amit a következő generációk számára hagyunk hátra.” - fogalmaz a projekt kapcsán Masahiro Ido, a Panasonic igazgatója.
Nobuhiko Koga, a Toyota Frontier kutatóközpontjának vezetője elmondta, hogy az Olimpiai Játékok során a Toyota mindenkinek szeretné biztosítani a mozgás szabadságát, és ehhez különféle megoldásokat – köztük robotokat – fejlesztettek. „Hisszük, hogy a robotok lehetővé teszik a kerekes székes nézők számára, hogy korlátozások nélkül vehessenek részt a rendezvényeken, magukba szívhassák a stadionok atmoszféráját és élvezhessék az izgalmas sporteseményeket.”
„Sok ember segítsége kellett ahhoz, hogy elindíthassuk ezt a projektet, amellyel egy olyan valóban innovatív olimpiát tudunk majd rendezni, mint amilyet a Tokyo 2020 víziója felmutat. Mint annyian, én is szeretném megismerni a Japán erősségei közé tartozó új technológiákat, amelyekkel egy teljesen újfajta olimpiát mutathatunk az egész világ számára.” – avat be Masaaki Komiya, a Tokyo 2020 igazgatóhelyettese.
Robotikai szakértők
• Hirohisa Hirukawa , a Robot Innovációs Kutatóközpont igazgatója, A Fejlett Ipari Tudomány és Technológia Nemzeti Intézete (AIST) által jegyzett Tokyo 2020 Robot Project projektvezetője
• Tomomasa Sato, a Tokiói Egyetem Professzor Emeritusa, a Világszintű Robot Csúcstalálkozó Végrehajtó Bizottságának elnöke
• Masashi Sugiyama, a RIKEN Fejlett Intelligens Projekt Központ igazgatója, a Tokiói Egyetem Határtudományok Másoddiplomás Képzésének professzora, az Egyetemes Jövő Társadalmát Támogató Tanács alelnöke