HIDROGÉN ÜZEMANYAGCELLÁS HOLDJÁRÓT ÉPÍT A TOYOTA

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) és a világ leginnovatívabb autógyártójaként ismert, a robotika, a mesterséges intelligencia és az önvezető autók területén is vezető fejlesztőnek számító Toyota hivatalosan is bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a nemzetközi űrkutatásban való jövőbeni együttműködésükről. Ennek első lépéseként a JAXA és a részben vagy teljesen elektromos meghajtások fejlesztésében is élen járó Toyota még intenzívebben dolgoznak majd egy már folyamatban lévő projekten*, amelynek célja egy ember által vezetett, túlnyomásos kabinnal épített és üzemanyagcellás technológiával hajtott holdjáró** megtervezése. Ez a fajta mobilitás már lehetővé tenné a Hold felszínének alapos felderítését. Az emberi közlekedésre alkalmas holdjáró teljes hatótávolsága még annak ellenére is elérheti a 10.000 kilométert, hogy egy ilyen expedíció csak korlátozott mennyiségű üzemanyagot képes magával vinni.

Az emberiség fenntartható jólétét célul kitűző nemzetközi űrkutatás legfontosabb célpontjai jelenleg a Hold és a Mars. E felfedező utak sikere érdekében elengedhetetlen, hogy összehangolják az olyan robot-küldetéseket, mint Hayabusa-2 űrszonda nemrégiben megtörtént sikeres landolása a Ryugu kisbolygón, és az emberi részvétellel zajló felderítő utakat, amelyekhez viszont túlnyomásos utasterű járművekre lesz szükség. A hatalmas kihívást jelentő missziókban – mint például a Hold vagy a Mars felfedezése – számos ország versenyez egymással, ám az ezt célzó technológiai fejlesztések hasznos együttműködéshez vezethetnek, amelyek az egész emberiség javát szolgálják majd.

“A JAXA továbbra is szorgalmazza a nemzetközi koordinációt és műszaki fejlesztést, ahogy azt is, hogy Japán is aktív szereplőként vegyen részt a nemzetközi űrkutatásban. Arra törekszünk, hogy a világelső japán technológia mindenki számára hasznos segítséget jelentsen ebben a munkában. Eltökéltségünket és önbizalmunkat tovább erősíti, hogy a Toyota is csatlakozott e célkitűzésünkhöz. Az ember által vezetett, túlnyomásos kabinnal ellátott holdjárók nagyon fontos szerepet játszanak majd az égitestek felszínének alapos felfedezésében és hasznosításában. Ennek érdekében hazánk technológiai lehetőségeire szeretnénk összpontosítani, hogy ezekre alapozzuk műszaki kutató-fejlesztő munkánkat. A már eddig is működő projektet tovább folytatva arra számítunk, hogy a Toyota mobilitással kapcsolatos hatalmas tapasztalatai nagyban felgyorsítják majd az ember által vezetett, túlnyomásos kabinú holdjáró megvalósítását.” – fogalmaz a megállapodás kapcsán a JAXA elnöke, Hiroshi Yamakawa.

“Az autóipar már régóta használja a ‘szülőváros’ és a ‘szülőhaza’ fogalmait. Mostantól kezdve azonban – az egyre égetőbb környezetvédelmi kérdések nyomán – ugyanilyen fontossá válik majd a ‘szülőbolygó’ fogalma is. Hiszek abban, hogy iparágunk képes lesz túllépni az országok és régiók jelenleg használatos keretein, és jelenlegi szerepét átértékelve hamarosan ugyanilyen fontosnak tartja majd részvételét a nemzetközi űrkutatásban. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy bár a világ legtöbb táján az autók egyszerű közlekedési eszközök, sok helyen az emberek túlélésének fontos eszközei is – és ebben a projektben is pontosan ezt a szerepet kell majd betölteniük. Nagyon örülök annak, hogy ehhez a projekthez megfelelőnek bizonyult az a tudás, amit a Toyota a járművek és a környezetbarát üzemanyagcellás technológia fejlesztése során eddig megszerzett.” – teszi hozzá Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnüke.

Tokióban ma egy szimpóziumot rendeztek, ahol a JAXA alelnöke, Koichi Wakata és a Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi beszélgettek az űrkutatásról, amelynek során az alábbiak hangzottak el.

A JAXA alelnöke, Koichi Wakata:
“A JAXA különböző forgatókönyveket és technológiákat tanulmányoz, amelyek szóba jöhetnek bizonyos űrutazásokkal kapcsolatban. Az ember által vezetett, túlnyomásos utasterű holdjárók fontos szerepet játszanak majd a Hold felfedezésében, amire szerintünk a 2030-as években kerülhet sor. Célunk, hogy 2029-ben az űrbe juttassunk egy ilyen járművet. A Holdon a földi gravitáció egyhatodával kell számolnunk. Ugyanakkor nagyon nehéz a terep, hiszen a felszínt kráterek, sziklák és hegyvonulatok szabdalják. Ráadásul a sugárzás és a hőhatások jóval szélsőségesebbek, mint a Földön, nem beszélve arról, hogy teljes vákuumban kell mozogni. Ahhoz, hogy az ember alaposan felderíthesse ezt az égitestet, szükség lesz egy túlnyomásos fülkével ellátott járműre, ami ilyen viszonyok közt is képes megtenni több mint 10.000 kilométert. A Toyota ‘űr-mobilitás’ tanulmánya megfelel ezeknek az elvárásoknak. A Toyota és a JAXA már 2018 májusa óta közös munkával fejleszti az ember által vezetett, túlnyomásos kabinú holdjárót.
Eddigi együttműködésünk során megvizsgáltuk egy előzetes tanulmányt, és meghatároztuk a műszaki kérdéseket, amelyek megoldásra várnak. A továbbiakban szeretnénk felhasználni a JAXA és a Toyota technológiáit, emberi erőforrásait és tudását e kihívások legyőzéséhez. A nemzetközi űrkutatás az ismeretlen világ meghódításáról szól. Úgy hisszük, e feladat megoldáshoz hasznos segítség országunk minden tudásának összegzése és a ‘japán csapat’ részvétele. Ennek kiinduló pontját jelenti a Toyotával való együttműködés, majd pedig a ‘japán csapat’ további bővítése a nemzetközi űrkutatás sikere érdekében.”

A Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi:
“Mérnök vagyok, így semmi sem tölthetne el nagyobb örömmel, mint hogy részt vehetünk egy Hold-projektben, méghozzá azt a tudást hasznosítva, amit a Toyota összegyűjtött a járműtervezés, az elektromos hajtás, az üzemanyagcellák és az önvezető technológiák terén. Mindez rendkívül izgalmasnak ígérkezik. Az áramtermelés tiszta módját biztosító, melléktermékként mindössze vizet kibocsátó üzemanyagcellák magas energiasűrűségűek, így nagy mennyiségű energiát képesek biztosítani, ráadásul a működésük kifejezetten a JAXA-val közös projektünk elvárásaihoz igazítható. A Toyota úgy véli, hogy a Föld fenntartható mobilitása magában foglalja majd a villamosított járművek, például a hibridek, a plug-in hibridek, az akkumulátoros elektromos járművek és üzemanyagcellás elektromos járművek együttes jelenlétét és széles körű használatát. Az elektromos hajtás elterjedéséhez az üzemanyagcella megkerülhetetlen technológiát jelent. Az üzemanyagcellás járművek segítségével csökkenthető a káros anyagok – például a koromrészecskék – mennyisége az általuk beszívott levegőben. Így akár ‘mínusz emissziójú’ járműveknek is nevezhetjük őket***, és szeretnénk ezt a tulajdonságukat még tovább fejleszteni. A Föld környezetének megőrzése lehetetlen az elektromos árammal hajtott járművek széles körű elterjedése nélkül. Az ilyen járművek teljes kínálatát gyártó Toyota – túllépve azon az elképzelésen, hogy kizárólag komplett autókat készítsen – számos formában szeretné biztosítani vásárlói számára a villamosítás előnyeit, elérhetővé téve számukra egyes rendszereket és technológiákat is. Ennek a törekvésnek képezi szerves részét a JAXA-val közös projektünk is. A ‘japán csapat’ részévé válva örömmel nézünk az űr kihívása elé.”

A JAXA és a Toyota közös fejlesztésű, túlnyomásos kabinú holdjárójának koncepciójáról az alábbi linken tekinthető meg egy rövidfilm: https://www.youtube.com/watch?v=1kd2nFHAAtU

A holdjáró előzetes műszaki paraméterei az alábbiak:
- Hosszúság: 6,0 m
- Szélesség: 5,2 m
- Magasság: 3,8 m (körülbelül két mikrobusz mérete)
- Belső tér: 13 m3
- Két ember (vészhelyzetben négy ember) szállítására alkalmas

* A Toyota és a JAXA együttműködési megállapodása alapján 2018 májusa óta tervezett, ember által vezetett, túlnyomásos kabinú tanulmány-jármű
** A projektben egy olyan jármű elképzelése szerepel, amelynek zárt karosszériája olyan funkciókat és teret kínál, hogy abban két űrhajós egy meghatározott időszakon keresztül szkafanderben nélkül is utazhasson. A járműbe ki- és be lehet szállni szkafanderben, és a jármű emberi vezérléssel, távirányítással és önjáró üzemmódban egyaránt képes közlekedni a Hold vagy a bolygók felszínén.
***Az üzemanyagcellás járművek egy szűrő segítségével képesek csökkenteni a beszívott levegő szilárdrészecske-tartalmát, tisztább levegőt szállítva így az üzemanyagcellákhoz, amelyeknek emissziója mindössze víz és levegő.