AZ AKKUMOLÁTOROS ELEKTROMOS ELADÁSOK DÖCÖGNEK, A HIBRID ÉRTÉKESÍTÉSEK DÜBÖRÖGNEK EURÓPÁBAN
A dízel eladások mélyzuhanásával párhuzamosan sosem látott népszerűségnek örvendenek az alternatív hajtású autók Európában (májusban már 5,3%-os részesedést értek el szemben az egy évvel korábbi 4,2%-al), de nem minden zöld hajtás ugyanolyan népszerű. A külső töltést nem igénylő, a fékezési energiát elektromos energiává alakító, és így a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben közlekedő hibrid elektromos autók (HEV) gyakorlatilag szárnyalnak, a hálózatról tölthető avagy plug-in hibrid elektromos autók (PHEV) és az akkummulátoros elektromos autók (BEV) ugyanakkor még mindig csak szenvednek a piacon. Úgy tűnik a piac trendeket legsikeresebben a már közel 50%-ban öntöltő hibrideket értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 95%-ban hibrideket eladó Lexus jelezte előre: a világ vezető hibrid gyártóinak számító két japán márka eladásai ugyanis minden korábbinál nagyobb sikereket könyvelhetnek el Európában is.
Miközben az európai vállalati flottafelhasználók és a magánügyfelek egyként fordulnak el a környezetszennyező, számos európai városból kitiltani vagy korlátozni tervezett (és így nehezen kalkulálható maradványértékű) dízelektől, és előtérbe kerülnek az alternatív hajtások, utóbbiak közül vannak olyanok, amelyek valódi áttörést könyvelhetnek el, és olyanok is, amelyek még mindig csak marginális értékesítéseket produkálnak. Úgy tűnik, környezetbarát hibrid elektromos hajtást immáron két évtizede világhódító útjára indító, és azóta mintegy 12 millió hibrid autót értékesítő Toyota és Lexus minden más autógyártónál korábban ismerte fel a változó idők szelét. A Lexus már évek óta nem kínál dízel hajtást, a Toyota pedig a világ vezető autógyártói közül elsőként bejelentette, hogy a jövőben személyautói egyáltalán nem lesznek elérhetőek dízel meghajtással. Ennél azonban jóval többről van szó: a Toyota és a Lexus jó érzékkel nem szállt fel arra a ringispílre, amelyre legtöbb versenytársa igen, egymásra licitálva az újabb és újabb plug-in hibrid elektromos (amely technológiát egyébiránt szintén a Toyota jegyez) és akkumulátoros elektromos modellekkel kapcsolatos bejelentésekre. A hibrid elektromos technológia fejlesztésében versenytársaival szemben évtizedes előnnyel rendelkező, és a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológia mellett az akkumulátoros elektromos autózást fél évtizeden belül forradalmasító szilárdtest akkumulátorok fejlesztésében is élenjáró japán gyártó ugyanis elég bátor volt ahhoz, hogy kijelentse: az akkumulátoros elektromos autóknak még nem jött el az ideje. Éppen ezért kínálatának jelentős részét öntöltő full hibridek teszik ki (a Toyota és a Lexus együtt világszerte 35, Európában 16 hibrid modellt kínál, többet, mint bármelyik versenytársuk), és jelenleg egyetlen plug-in hibrid Toyota érhető el, a Prius Plug-in Hybrid, ez azonban a világ legfejlettebbje. A kínai piaci szabályozások okán ugyan ott várhatóan további plug-in hibrid modelleket is kínál majd a gyártó, és Kínában a Toyota európai hibrid sikermodellje, a C-HR akkumulátoros elektromos hajtást is kap, a két márka plug-in és elektromos inváziója ugyanakkor még várat magára. Nem azért mert nem állna rendelkezésre a technológia: egyetlen gyártó sem rendelkezik az elektromos autók terén olyan tapasztalattal és olyan előrehaladott fejlesztésekkel, mint a Toyota és a Lexus. Egyszerűen azért, mert a japán gyártó úgy gondolja, a szilárdtest akkumulátorok érkezéséig az akkumulátoros elektromos autók korlátozott hatótávja és hosszú töltési ideje nem állja meg a piac próbáját, és a speciális igényeket támasztó, autójukat zömében csak városi közlekedésre használó ügyfeleket leszámítva nem lesznek népszerűek. A plug-in hibridek esetén ugyan nem korlátozott a hatótáv, de használatuk a felhasználási szokások megváltoztatását igényli (már ha ki akarja használni az ügyfél az addicionális tisztán elektromos hatótávot), és a hosszú töltési időért cserébe csak korlátozott plusz zöld kilométert kínálnak. Éppen ezért az ezen problémákat orvosló szilárdtest akkumulátorok érkezéséig a Toyota és a Lexus az öntöltő, ám városi forgalomban így is 50-70%-ban tisztán elektromos közlekedést lehetővé tevő full hibridek mellett tette le a voksát, miközben intenzíven dolgozik az abszolút zöld hidrogén üzemanyagcellás elektromos autókhoz szükséges infrastruktúra kialakításának támogatásán is.
A piac pedig az Európa TOP5 legnépszerűbb hibrid elektromos autójából négyet jegyző Toyotát és Lexust igazolja: az öntöltő full hibridek egyenesen tarolnak, csak májusban 35.600 darab talált gazdára belőlük Franciaországban, 34.500 Olaszországban, 33.600 az Nagy-Britanniában, 28.400 Spanyolországban, és 23.400 Németországban. Európa legnagyobb autópiacaként Németország egyébiránt különösen fontos, az ottani folyamatokat jellemzően némi eltolódással leköveti a többi európai ország piaca is. Márpedig, ahogy az a napokban több híradásban is megjelent, a német vásárlóknak ma még nem kellenek az akkumulátoros elektromos és plug-in hibrid elektromos autók, a tekintélyes állami támogatás ellenére sem. Németországban ugyanis a teljesen elektromos autók megvásárlásához 4000 euró, a hálózatról tölthető hibrid elektromos autók esetében pedig 3000 euró támogatást igényelhetnek a vásárlók: a német kormány a 2016 és 2019 közötti időszakra 1,2 milliárd eurót szán erre a célra. A költségvetésben elkülönített 600 millió eurónak (a kedvezmény felét állja a költségvetés, a másik felét az autógyártók fizetik) viszont eddig csak a 13 százalékát hívták le a vásárlók, azaz 78,46 millió eurót folyósítottak eddig. A keret több mint 300 ezer autó megvételének támogatására elegendő, ám az első két évben csak 38 884 elektromos és 28 171 hibrid hajtású, hálózatról tölthető autó után igényeltek állami támogatást. Tavaly ugyan megduplázódott az igényelt támogatás mennyisége az előző évhez képest, de idén ez a trend már nem folytatódott. 2018 elején 46,5 millió autó volt forgalomban Németországban, közülük 53 861 elektromos és 44 419 hálózatról tölthető hibrid autó. Mindezek ismeretében különösen szembeötlő, hogy a németek előnyben részesítik a hagyományos, nem konnektorról tölthető, hanem az autó mozgási energiáját használó, azaz öntöltő full hibrideket, amelyekből 236 710 fut az ország útjain, annak ellenére, hogy azok megvásárlását az állam nem támogatja.
Mindez persze nem is csoda: szemben az akkumulátoros elektromos és plug-in hibrid elektromos autókkal az öntöltő hibrid elektromos autók valóban praktikusan használhatóak, ráadásul ma már egészen széles kínálatból választhatnak az ügyfelek. A ma Magyarországon elérhető 89 részen vagy teljese elektromos autó közül 45 darab öntöltő full hibrid, 30 plug-in hibrid és 13 akkumulátoros elektromos. A mára az autópiac zöldülésének élharcosává váló, azt nem egyszer presztízs és vállalati imázs szempontból is rendkívül hangsúlyosnak tartó vállalati flottafelhasználók ugyanakkor különösen nagyra értékelik, ha egyazon autógyártó kínálatán belül a felhasználási igényeknek megfelelően széles környezetbarát portfólióból választhatnak. E tekintetben pedig a Toyota Yaris városi kisautótól a Lexus LC szupersportkupéig gyakorlatilag minden szegmensben full hibrideket kínáló japán gyártónak megint csak nincs ellenfele. Jelenleg tehát a valóban praktikus zöld autó választást az öntöltő full hibridek jelentik, és ha a japán gyártó versenytársai labdába akarnak rúgni, ezen a területen kell felzárkózniuk.
Cikk megosztása
