A Newsweek Akio Toyodát választotta az ’Év autóipari fenegyerekének’
Az elmúlt közel másfél évtized során a Toyotát a világ legnagyobb, legnyereségeseb, és nem utolsósorban a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójává valamint a világ legértékesebb autómárkájává tévő Akio Toyoda idén áprilistól hátralép az ügyvezető elnöki pozíciótól, és munkáját a vállalat igazgatótanácsának elnökeként folytatja tovább. A vállalat ugyanakkor az új operatív ügyvezető elnök, Koji Sato irányítása alatt az általa kijelölt úton halad tovább, és következetesen építi a zéró emissziós működést célzó multitechnológiás megközelítését, miközben célja, hogy a világ elsőszámú autógyártójából a világ vezető mobilitási szolgáltatójává váljon. Az elmúlt negyed évszázadban az összes többi autógyártó együttes elektrifikált értékesítéseinél több, mintegy 22,5 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesítő Toyota élén Akio Toyodát egyszerre tekintették vizionárius autóipari vezetőnek és érte számos kritika az elektromos lobbi részéről, amiért nyíltan képviselte azt az álláspontot, hogy a döntéshozóknak az emissziós célokat kell meghatározniuk, a mérnöki kreativitásnak pedig az odavezető utat. Akio Toyoda elhíresült jelmondata, „A széndioxid-kibocsátás az ellenség, nem egy adott hajtáslánc.” a realitásokkal szembenéző, józan megközelítés szimbóluma lett. Egyre gyakrabban hallható az Akio Toyoda üzenetét megértő iparági szakértőktől, hogy a rövidtávon a lehető legnagyobb CO2-emisszió elérését az teszi lehetővé, ha az infrastrukturális és jövedelmi viszonyok, valamint az akkumulátorok gyártásának középtávon felső korlátot szabó ritkafémhiány okán az autógyártók egymás mellett kínálják a különböző környezetbarát, részben- vagy teljesen elektromos meghajtásokat (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos) és egyéb zöld technológiákat (hidrogén belsőégésű technológia, e-üzemanyagok) a teljesen zéró emissziós közlekedésre való átállásig. Felcsendültek már olyan hangok is, amelyek szerint Akio Toyoda a csendes többség véleményét képviseli, és talán már nem sokáig lesz egyedül. A Newsweek nemrégiben egy nem mindennapi különkiadást jelentetett meg, amelynek finom iróniával ’világ legnagyobb autóipari fenegyerekei’ címet adta, a címlapon nem mással, mint Akio Toyodával. A magazin egy online cikket is közölt, ’A Toyota igazgatótanácsának új elnöke nem hajlandó beállni a sorba – és ez működik’ címmel, az alábbiakban ennek az írásnak a fordítása olvasható.
A legjobb vezetők nem csak akkor lépnek, amikor mindenki más is lép, hanem pontosan tudják, mikor kell lépni. Pontosan ezért érdemelte ki a Newsweek Auto Disruptor Executive of the Year (szabad fordításban ’Az év autóipari fenegyereke’) kitüntetést Akio Toyoda. A Toyota világszintű ügyvezető elnökeként eltöltött 13 éves hivatali ideje alatt Toyoda nem mindig követte az autóipari folyamatokat, ehelyett saját utat jelült ki a nagyapja által alapított cég számára. Ez pedig lehetővé tette a Toyotának a gyorsan változó korszakban és kihívásokkal teli üzleti környezetben, hogy megőrizze pozícióját a világ egyik legnagyobb autógyártójaként.
Míg a világ autópiacának nagy része az elektromos járművek felé száguld, Toyoda – aki maga is autóversenyző – az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) helyett a „nincs többé unalmas autó” filozófiát tűzte ki a vállalat küldetésének. A cég Toyota Racing Development szárnyát használta fel, hogy még a hagyományosan komor Camry és Corolla szedánokba is izgalmat csempésszen. Ő volt a felelős a Lexus Driving Signature filozófiáért is, amely egy újabb szintű kutatási és fejlesztési szabvány, és célja a teljesítmény, a kezelhetőség és a menetdinamika javítása, tovább fokozva a stabil, lendületes vezetési élményt, amelyet a modern Lexus modellek nyújtanak.
„A Toyota fejlesztőmérnökei ismerik a mottómat.” – mondta Toyoda a Newsweeknek. „Ott vagyok velük versenyzés közben vagy a tesztpályán, és tudják, hogy beszélem az ő nyelvüket, így készen állnak arra, hogy a legjobb ötleteiket a vezetőség elé tárják."
Ugyanazt a szabványt alkalmazza az elektromos járművekre, mint a vállalat többi termékére. „Tudjuk, hogy a BEV modellek a gyorsulásuk miatt izgalmasak lehetnek” - mondta Toyoda, aki az év elején bejelentette, hogy visszavonul elnöki és vezérigazgatói posztjáról, hogy a Toyota igazgatótanácsának elnöke legyen. Ezt a posztot április 1-jétől tölti be, apja és nagyapja nyomdokain. „A mi Lexus elektromos járműveinket soha nem unalmas vezetni.”
A Toyoda vezetésével a Toyota a Subaruval és a BMW-vel kötött partnerségekkel is növelte sportautói hitelességét. A kétüléses 86-os sportautó (jelenleg GR86) a Subaru BRZ-vel osztozik, míg a Supra kupé újbóli bevezetése a német autógyártóval kötött együttműködés eredménye. A sportolásra összpontosító GR Yaris és GR Corolla még tovább feszegeti azokat a határokat, amiket a vevők elvárhatnak a Toyotától, új szintre emelve a hagyományosan alacsony költségű hétköznapi autókat.
„Számomra a győzelemre játszani azt is jelenti, hogy másképp csinálok dolgokat. Olyan dolgokat csinálok, amelyeket mások megkérdőjeleznek, de amiről úgy gondoljuk, hogy a legtovább a győztesek között tud tartani minket” - mondta Toyoda egy októberi kereskedési gyűlésen. „Akárcsak a teljesen autonóm autóknak – amelyeket a média ígéretei szerint mostanra mindannyiunknak vezetnünk kellene – az elektromos járműveknek is tovább tart, hogy általánossá váljanak, mint azt a média hinné.”
Az új, vezetési élményre való összpontosítás nem vette el Toyoda figyelmét az üzemanyag-takarékosságról sem. Az elmúlt 25 évben a Toyota 22,5 millió hibrid járművet adott el, ami 7,5 millió BEV modellel elérhető kibocsátáscsökkentésnek felel meg. Manapság a cég által az Egyesült Államokban eladott négy járműből csaknem egy elektrifikált. Toyoda a Toyotát egy áruházhoz hasonlította, ahol a hajtásláncok széles választéka áll rendelkezésre, hogy a vásárlók legszélesebb körének tetszését tudja elnyerni. Ez a paletta 2030-ig hidrogén-üzemanyagcellás, hibrid, benzines és 30 BEV modellt is tartalmaz majd.
Az üzemanyagcellás járművek tervezett értékesítése, a benzines, a hibrid és a BEV modellek egymás melletti felkínálása a márkakereskedésekben, valamint ezen tervek büszke felvállalása olyan „bomlasztó” viselkedési minta, amely nem csak a vállalat legnagyobb versenytársainak ígéreteivel áll szemben, hanem ellentétes azzal, amit a közvélemény nagy része tudni vél, és amit a legtöbb vezető csak magányában, suttogva mer cáfolni – pedig sokan úgy gondolják, hogy a világ még nem áll készen arra, hogy kizárólag tisztán elektromos autókra váltson.
A jövő tervezése nem csak az üzemanyagról szól. Toyoda felügyelete alatt a Toyota zöld utat adott Woven Citynek, a mobilitási és mérnöki laboratóriumnak, amelyet egy élő városnak álcáztak, és amely a vállalat egyik régi japán gyárának területén épül. Toyoda az egyik legnagyobb kihívást jelentő időszakában vezette a Toyotát. A nagy recesszió idején lépett a fedélzetre, és a kibocsátásmentes jövő előestéjén átvezeti a vállalatot az elektrifikáció korszakán.
„Utólag visszagondolva ez a 13 év arról szólt, hogy egyik napról a másikra újabb és újabb kihívásokkal kellett megküzdenünk a túlélésért” - mondta Toyoda januárban. „Hiszem, hogy válság idején két út tárul elénk. Az egyik a rövid távú siker vagy a gyors győzelem útja. A másik egy olyan út, amely visszavezet azokhoz a lényeges tulajdonságokhoz és filozófiákhoz, amelyek erőt adtak nekünk. Én az utóbbit választottam.”
„Úton vagyunk – az ügyfelekre és a piaci feltételekre összpontosítva több mint 170 országban és régióban. Ezért van az, hogy kiegyensúlyozott, multitechnológiás megközelítést alkalmazunk” – mondta a Newsweeknek.
„Mindannyian az ismeretlen felé tartunk. Tudjuk, hogy a károsanyag-kibocsátás lehető legnagyobb és leggyorsabb csökkentése azt jelenti, hogy rugalmasan kell cselekedni az ügyfelek érdekében ma és holnap – és azon túl is” – mondta Toyoda. „A világ nem fog hirtelen a jelenből a jövőbe ugrani. A jövőt a múlt, a jelen és a jövő összehozása teremti meg, az alacsony kibocsátástól a zéró széndioxid-kibocsátásig."