ÉGETŐ SZÜKSÉG VOLT AZ ÚJ EURÓPAI EMISSZIÓS KORLÁTOZÁSOKRA

A mértékadó JATO tanulmánya szerint 2019-ben az Európában értékesített új autók átlagos CO2-kibocsátása 2014 óta a legmagasabb értéket érte el, ráadásul úgy, hogy az emissziós adatok már a harmadik egymást követő évben mutattak növekedést. A vezető autógyártók többsége ugyanis romló értékeket mutatott a CO2-kibocsátás terén, amely alól egyetlen kivétel a Lexus prémium márkát is jegyző, Európában mintegy 50%-ban környezetbarát öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota volt. 2019-ben így a részben vagy teljesen elektromos hajtású járművek aránya az újautó értékesítésekben európai szinten marginális maradt, és nem volt képes a negatív trend megfordítására. Az okok összetettek, az idei év első néhány hónapjában az ugyanakkor az új európai emissziós korlátozások eredményeképp akadtak bíztató fejlemények. A koronavírus járvány teremtette helyzet a második negyedévtől kétségkívül súlyos helyzetbe hozza az európai autópiacot, az emiatt elhalasztott vásárlások ugyanakkor jól jöhetnek később azoknak az autógyártóknak amelyek a jelenleg a részben- vagy teljesen elektromos autók kínálata tekintetében kihívásokkal küzdenek, és így időt kaptak az átállásra.

Az európai autópiac 2019-es rekordértékű növekedésével egyidejűleg a CO2-kibocsátás is tovább növekedett: annak ellenére, hogy az új előírások a csökkentést tűzték ki célul, az átlagos CO2-kibocsátás tavaly 2014 óta nem látott rekordszintet ért el. A JATO Dynamics adatai szerint a 23 európai ország átlaga 121,8 g/km volt, ami már harmadik éve tartó folyamatos növekedést jelent. A tavalyi európai rekordértékesítéshez és az öt éve nem látott szintű CO2-kibácsátáshoz egyaránt rendkívüli mértékben járult hozzá az a decemberi dömping, amelynek során számos autógyártó a 2020-tól érvénybe lépő emissziós korlátozásoknak már nem megfelelő modelljeit még a tavalyi év végéig regisztrálta.

„Ahogy várható volt, a csökkenő dízel, és növekvő SUV forgalomba helyezések továbbra is hatást gyakorolnak a károsanyag-kibocsátásra. Középtávon nem is jósolunk változást, ám ezek az értékek még erőteljesebben figyelmeztetik az autóipart arra, hogy gyorsabban fejlesszen elektromos járműveket, mert csak így érheti el a kibocsátási célértékeket.”- mutat rá Felipe Munoz, a JATO Dynamics globális elemzője.
Az Európában értékesített új autók átlagos CO2-kibocsátása 2019-ben 1,3 g/km-rel magasabb volt, mint 2018-ban, ugyanakkor egy évvel korábban, a 2017 és 2018 közötti növekedés ennél is nagyobb, 2,4 g/km volt. A növekedés csökkenő üteme jól mutatja, hogy a részben vagy teljesen elektromos (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos) járművek számának növekedése jó hatással van a károsanyag-kibocsátási értékekre. A dízelektől elforduló ügyfelek túlnyomó része azonban még 2019-ben is kénytelen volt benzines autót vásárolni, így a villamosított autók térnyerése nem tudta kompenzálni a tisztán benzin hajtású autók megnövekedett száma által jelentett emisszió növekedést.

„A villamosított járművek átlagos kibocsátása majdnem a fele, 63,2 g/km volt a dízelekéhez és a benzinesekéhez képest. A probléma abból adódik, hogy tavaly ezek a járművek a forgalomba helyezések mindössze 6%-át tették ki, ez az érték pedig kevés a pozitív változáshoz.” – fejti ki Munoz.

Nem elég környezetbarát modelleket kínálni, azokat is kell eladni
Az öt legnagyobb európai piacból négyben 2019-ben magasabb volt az eladott új autó emissziós átlaga, mint 2018-ban: az átlagos károsanyag-kibocsátás Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban is növekedett. Ezt egyrészt azok a hozzáállás- és szabályozásbeli változások okozták, amelyek akaratlan következményeképpen az emberek a dízeltől a nagyobb CO2-kibocsátású benzines járművek felé fordultak, másrészt pedig az autógyártók kínálata. Hiába volt elérhető ugyanis elviekben több, mint 20 autógyártó több mint 90 modellje az európai piacon, egyedül a több, mint 50%-ban öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a közel 100%-ban hibrideket eladó Lexus, valamint az európai piacon egyelőre marginális szereplőnek számító Tesla voltak azok, akik valóban környezetbarát autókat értékesítettek, és nem csupán a kínálatukban szerepeltették azokat. Egyedül Franciaországban javultak az eredmények, ahol a 2018-as 112,0 g/km-ről tavalyra 111,1 g/km-re csökkent az érték. E pozitív változás ellenére a tavalyi adat a 2019-es adatt még ott is magasabb volt, mint a 2016-os, és a 2017-es. Svédországban és Hollandiában ugyanakkor nagy előrelépések történtek károsanyag-kibocsátás terén. Hollandia 5,9 g/km-rel csökkentette átlagát, így az Európai Unióban a legjobb értéket érte el (Dánia, Portugália és Finnország adatait a JATO elemzése nem tudta figyelembe venni, mert ők még nem NEDC, hanem WLTP adatot publikáltak).

2019-ben is a Toyota volt az európai autópiac zöldülésének motorja
Csekély átlagos CO2-kibocsátásával Toyota továbbra is vezető tartja helyét az európai Top 20 listán a legalacsonyabb kibocsátású márkák között. A jó helyezés mellett a japán gyártó 2018 óta a legnagyobb emisszó-csökkenéssel is büszkélkedhet, melynek mértéke átlagosan 2,3 g/km. A Toyota jó eredményét a szinte minden személyautó szegmenst lefedő rendkívül sikeres hibrid öntöltő hibrid elektromos modellpaletta segíti, melynek tagjai a 2019-es forgalomba helyezések több, mint 50%-át tették ki.

„A Toyota nagyon jó példa, különösen azért, mert ők nem egyelőre kínálnak tisztán elektromos autókat, mégis előtte járnak európai vetélytársaiknak, akik inkább még csak tervezik a villamosítást, de termékeik egyelőre nincsenek.”- mutat rá Munoz.

A Toyota a csoportos értékelésben is vezető helyen áll, csak a Tesla előzi meg. A Lexus márkával közösen a Toyota átlaga 2019-ben 99,0 g/km CO2 volt, ami 14,3 g/km-rel kevesebb mint a sorrendben következő autógyártó által elért emissziós érték. Mindez annak köszönhető, hogy a Toyota és a Lexus kínálja a piac legszélesebb, 20 modellből álló öntöltő hibrid elektromos portfólióját, és tavaly már gyakorlatilag minden második Toyota és szinte minden Lexus ezzel a hajtással talált gazdára Európában.

SUV-ot csak valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással szabadna venni
Tavaly az SUV-knek köszönhetően nőtt az értékesítés és a profit az európai piacokon. Ennek a járműfajtának a népszerűsége, valamint a hagyományos modellekkel megosztott fejlesztési költségek hozzájárultak ahhoz, hogy több gyártó növelje az értékesítést és a nyereséget. Az SUV-k népszerűségének azonban negatív hatása van az átlagos károsanyag-kibocsátási szintekre, és ez az átlagos CO2-kibocsátás kategóriánkénti elemzésében is megmutatkozik. Az SUV-k átlagos CO2-kibocsátása 131,5 g/km, ami magasabb, mint a városi kisautóké (107,7 g/km), a szubkompakt autóké (109,2 g/km), a kompakt autóké (115,3 g/km), a középkategóriás autóké (117,9 g/km) és a nagylimuzinoké (131 g/km). Ráadásul az SUV-k az EU-18-ban az összes forgalomba helyezés 38%-át tették ki.

„Az SUV kategóriában sürgősen több villamosított modellre van szükség. Eddig a villanyautóknál a hagyományos ferdehátúakra és limuzinokra összpontosítottak, igen kicsi kínálattal az SUV kategóriában. Ha ez a járműtípus fejlődni akar, és nem akar a jövőbeli korlátozások áldozatává válni, akkor elengedhetetlen a villamosítása.”- emeli ki Munoz.

A Toyota és a Lexus e tekintetben is követendő élen járó példa lehet: a Toyota két sláger SUV-ja, a C-HR és a RAV4 közel 90%-ban, míg a a Lexus UX, NX és RX prémium SUV-ok közel 100%-ban öntöltő hibrid elektromos hajtással találtak gazdára a tavalyi évben.

Komoly zöldülés volt tapasztalható az idei év első néhány hónapjában
Az új, 95 g/km-es európai emissziós határérték hatására február végéig a részben vagy teljesen elektromos új autók értékesítése a tavalyi 6,6%-ról 13%-ra nőtt a kontinensen. Magyarországon ennél is dinamikusabb volt a növekedés: 6,9%-ról 15,6%-ra nőtt a villamosított autók aránya. Mindez természetesen hozzájárult az európai piac zöldülését továbbra is vezető Toyota és Lexus piaci pozíciójának erősödéséhez. A Toyota így a kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon is toronymagas előnnyel, 11,8%-os piaci részesedéssel és 44,3%-os növekedéssel zárta az első negyedévet, de hasonlóan remekelt a Lexus is, amely 34,3%-al növelte értékesítéseit hazánkban január és március között.

A koronavírusjárvány autópiaci hatása is összetett lehet
Az már most egyértelműen látszik, hogy a koronavírusjárvány komoly csapást jelet az európai autópiacra: a hatékony védekezés érdekében ideiglenesen szinte valamennyi autógyártó felfüggesztette gyártási tevékenységét a kontinensen, de keresletcsökkenés, illetve a vásárlások elhalasztása is várható amennyiben a vészhelyzet elhúzódik és munkahelyek kerülnek veszélybe. Amennyiben így alakul, az egyértelműen komoly veszteségeket jelent az autógyártók számára. Más szempontból viszont időt ad nekik kínálatuk átstrukturálására, és a gyártás átszervezésére, hogy amikor a piac – remélhetőleg rövidtávon – magához tér, már valamennyi autógyártó értékesítéseinek érdemi részét képezhessék a részben vagy teljesen elektromos autók.